Egy kerti tó születése – a kezdetek

Mivel gyerekkorom óta horgászom, emellett akváriumaim is hellyel-közzel hatéves korom óta vannak, szinte magától értetődik, hogy amint kertes házba költöztem, rögtön megkezdtem az előkészületeket, hogy végre saját kerti tavam is legyen. Gyerekkori „dream come true” – persze semmi nem olyan könnyű, mint ahogyan azt az ember elképzeli. Jelen bejegyzés tárgya elsősorban a tó kialakítása és az első év tapasztalatainak elemzése.

Ajánlatkérés és cserbenhagyás

Már a költözést követő évben elkezdtem ajánlatokat kérni a kerti tó kialakítására. Itt jellemzően kétféle cégbe futottam bele: egyrészt profi, honlappal és referenciákkal rendelkező vállalkozásokba, amelyek általában kb. egy új személygépkocsi árát kérték volna el az általam elképzelt, 20-25 köbméteres tavacska kialakításáért. A másik verzió az önjelölt „mindenhez is” értők világa volt, mindenféle referencia nélkül, „Bélával kiássuk neked X összegért”-típusú Mekk Mesterek gyülekezete. Az első változatra nem szántam annyi pénzt, a második pedig elriasztott.

Végül 2020 tavaszán belevágtam egy köztes megoldásba, utólag persze ez bizonyult a legrosszabb döntésnek. Aki elvállalta, az otthagyott (egy jobban fizető építkezés kedvéért…) egy félkész gödörrel a telek közepén (a képeket lásd lejjebb). A munkát más fejezte be, de ezt már nem bántam meg. A második ütemet befejező srácok végül nagyon alapos munkát végeztek.

Mi is épült?

A koncepció egyszerű volt: a rendelkezésre álló helyet minél jobban „kimaxolni”, vagyis minél nagyon alapterületű és űrtartalmú tavat szerettem volna kialakítani úgy, hogy legyen mindenféle vízmélység. A tónak helyet adó telekterület kiválasztásakor két lehetséges problémával is szembesültem, a kiszemelt földdarab ugyanis fák gyűrűjében volt található. Ez egyrészt jó, mert nyáron nem éri annyit a Nap a vízfelszínt, hogy az algák mértéktelenül elburjánozzanak (gondoltam ekkor naivan), másrészt viszont gond lehet, hogy ősszel a levelek fokozott mértékben beleesnek a tó vizébe. Végül maradtam ennél a telekdarabnál, és utólag úgy gondolom, nem volt rossz döntés.

Kialakítás

A tó medrének alapkialakítását egy kis földmunkagép és hozzáértő kezelője végezte (nem azonos a hűtlennek bizonyuló kóklerrel, aki otthagyott). Érdekes volt látni, ahogyan egészen kis területen forgolódott a gép anélkül, hogy akár egyetlen környező fában kárt tett volna. A huszonvalahány köbméter kimarása és felhalmozása pár óra alatt megvolt, ezt követte később a finomhangolás (ásóval és egyéb hagyományos szerszámokkal) két ügyes helyi srác munkája révén. A tó medre követte a fák által megszabott nyomvonalat; a meder körvonalát narancssárga festékszóróval fújtuk fel a gyepre úgy, hogy az legalább egy-másfél méterre legyen a környező fák törzsétől. Kineveztem két sekélyebb részt mocsárzónának, illetve a legmélyebb rész (a tó úgy egyharmada) kb. másfél méter mélységűre lett tervezve.

Fólia

A tófólia volt az a tétel, amin nem akartam spórolni. Igaz, hogy a lakhelyem alaptalaja meglehetősen agyagos, így nem kizárt, hogy takaróréteg nélkül, puszta döngöléssel megfelelően zárt volna a tó, mégis inkább beruháztam az elvileg legjobb minőségű (és legdrágább) gumi-tófóliába. Negyedik éve üzemel a tavacska, a fólia még sértetlen, ugyanakkor, sajnos, nem sikerült teljesen elrejteni szem elől. A takarásként alkalmazott „kulé” (micsoda idióta szó) kavicsok folyamatosan mosódnak bele a vízbe kutya, gyerek, madár stb. által, így a fólia egyre nagyobb része kerül felszínre apránként. Persze időnként „tereprendezek”, de ez a jelenség sajnos elég zavaró.

Utólag persze okos az ember, a fóliát laposabb kövekkel kellett volna letakarni, és arra már jöhettek volna a kisebb kavicsok. A mederbe is kavicsok kerültek amúgy, ott elég jól eltakarják a fóliát. Jövőre talán próbálok megoldást találni erre a problémára is.

Technika

Nem gondoltam túl, vettem egy gyári, igen borsos árú tavi szűrőt, eddig három évet üzemelt panaszmentesen. Érdekes amúgy, hogy amikor télire kiveszem a tóból, micsoda élővilág alakul ki benne egy szezon alatt… Szitakötőlárvák, férgek, csigák lakhelye lesz az amúgy meglehetősen kietlen doboz a nyár folyamán.

Növények

A növények csodálatosak. Több körben vettem rengetegféle növényt, mert az első két évben elég kevésnek tűnt, ami volt, aztán a harmadik évben hirtelen berobbant a tó, és minden tele lett káprázatosan virágzó, illatozó és terjeszkedő zöldséggel. A gyékények buzogányt növesztettek, a vízimenta sunyiban vagy két négyzetméternyi területet elfoglalt, a vízparton sárga és fehér liliomok és nőszirmok tarkállottak. Most, a negyedik év kezdetén kíváncsian várom, hogy milyen növények, virágok örvendeztetnek meg idén. A későbbi bejegyzésekben bővebben bemutatom majd a szépséges virágokat és vízinövényeket.

Halak

A tavam élővilágát tekintve némileg konzervatív nézeteket vallok, mivel úgy gondoltam már a kezdetektől fogva, hogy csakis hazai, vagy legalábbis hazánkban is fellelhető fajokkal népesítem be a kis házi ökoszisztémámat. Ebből a célból pár nappal a tó befejezését követően ellátogattam (az azóta már kiszáradt…) pákozdi csónakkikötőhöz, ahonnan nyolc darab vörösszárnyú keszeggel és egy derekas naphallal tértem vissza. A nyolc vörösszárnyúból már első év őszére vagy háromszáz lett, több körben is leívtak és pillanatok alatt benépesítették a tavacskát. A keszegeket később nyolc darab, boltban vásárolt, ötcentis compó követte (amelyek egy év alatt elérték a húsz-huszonöt centis testhosszt). Később egy féltenyeres sügér és tíz bodorka is került a vízbe, illetve tervben van még további sügerek, esetleg egy kisebb süllő vagy csuka beszerzése is. A vörösszárnyúak 2020 és 2023 között egydekásból tizenöt-húszdekásra nőttek, pedig nem igazán táplálom őket.

Madarak és váratlan vendégek

A vízinövényekkel rengeteg meglepetésállatot is sikerült behurcolnom. Molnárpoloskák már alig egy hónappal később elkezdtek korzózni a víz felszínén. Pár hónap alatt komoly mocsári csiga-állomány alakult ki. A szitakötők is hamar megtalálták a kis tavacskát, őszre már rengeteg, különféle színű légi ragadozó őrjáratozott a víztükör felett. A madarak is rögtön rászoktak a számukra komoly felületű itatóra: esténként és hajnalban rigók fürödtek, gerlék oltották szomjukat, verebek rajcsúroztak a sekély part menti zónában.

Algásodás

A tavat érő napfény, az első évi viszonylag kevés növény, a belehulló falevele, illetve a szűrés korai (október) befejezése miatt ősszel már aggastyánszakállra emlékeztető cafrangokat növesztettek a mindenféle algák. Ezek aztán a szűrés tavaszi beindítását, valamint némi algaölőszeres kezelést követően általában visszahúzódnak, de április elejére elég pocsék képet szokott mutatni a tó, hogy aztán májusra kitisztuljon minden. A leghatékonyabb megoldás talán a sok növény telepítése. Ősszel pedig érdemes kifeszíteni egy hálót a víz felé, hogy a belehulló leveleket felfogja.

Mit csinálnék máshogy?

A következő részben – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – megpróbálom összeszedni, hogy mit csinálnék másként. Lesz majd növényfotó-válogatás is, bár csapnivaló fotós vagyok, de a lényeg úgyis a növény, nem a fotó.

Írnivalóm bőven van, de a pecás és az akvarista-szekciót is frissíteni kell, úgyhogy valószínűleg elég kényelmes tempóban bővül majd a blog ezen része…

KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

Növények a kerti tóban, 2023-as (első félévi) kiadás

A jóval általánosabb előző résztől eltérően ebben a bejegyzésben naplószerűen rögzítem a 2023-as eseményeket a kerti tóban (és annak környékén) Read more

A kerti tó téliesítése

Így december vége felé már némileg aktualitását vesztette a bejegyzés, mégis, a jövőre való tekintettel úgy döntöttem, nem várok a Read more

Növények a kerti tóban és annak környékén

Kellemes és hálás témával folytatom a blog kerti tavas szekcióját. A vízben és a vízparton található növények az egyik legfontosabb Read more