Kellemes és hálás témával folytatom a blog kerti tavas szekcióját. A vízben és a vízparton található növények az egyik legfontosabb alkotóelemei a tó sikerének, hiszen egy üres, kopár, növénymentes medence lehet ugyan működőképes kerti tó, de esztétikailag mindenképpen a növények dobják fel leginkább az összképet. A bejegyzésben a saját kedvenc növényeimről lesz szó – legyenek akár vízinövények, vagy éppenséggel „tókörnyéki” sziklakertiek.
A tó növényeiről általában
Amikor még csak fejben „raktam össze”, hogy milyen növényeket kell majd beszereznem az épülőben lévő kerti tavamhoz, tudtam, hogy alapvetően kétféle „zöldségre” kell majd szert tennem. Kell egyrészt a mélyebb részekre tavirózsa, hiszen milyen kerti tó az, amelyben nem található meg mindenki kedvenc vízinövénye. Emellett tudtam, hogy szükségem lesz a mocsárzóna kialakításához minél több – időnként lehetőleg virágot is prezentáló – nem kimondott vízinövényre.
A tó kialakításakor kitermelt földből a tó mögé emeltünk egy dombot, amelyet ügyes kezek (nem a sajátjaink…) emberfej nagyságú kövekkel szilárdítottak sziklakertté. Vizuálisan elég kellemes látvány, hogy amikor a tóra nézünk a terasz felől, akkor a tavon túl is virágok és szép zöld növények vonzzák magukra a tekintetet.
Első évben, a tó kialakításakor még csak ültetőládákban kerültek elhelyezésre a kiválasztott mocsárzónás növények, lásd a fenti képet. Elképzelésem, miszerint a lágyszárúak szép fegyelmezetten a „helyükön maradnak” majd, már az első év vége felé megdőlt. A mocsárzónába ültetett növények ugyanis szégyentelen módon „elhagyták” kijelölt lakhelyüket, és szemérmetlen terjeszkedésbe fogtak. Az előző bejegyzésben már kitárgyalt „kulé”-kavicsok, valamint a közéjük szorult szerves anyagok kiváló táptalajnak bizonyultak.
2022 szeptemberében már az alábbi kép fogadott, ha megfelelő szögből néztem a tavat. Jól láthatóan burjánzik a vegetáció.
A vizuális külcsínen kívül fontos szerep jut a vízinövényeknek az algák elleni harcban is, mivel „eleszik” a fonalas algák elől a tápanyagokat, megelőzve azok elszaporodását. Jól látható minden év elején, hogy március-áprilisban erőteljes növekedésnek indulnak az algák-moszatok, majd a többi, leveles növény fejlődésével párhuzamosan szép lassan visszaszorulnak, majd május-június körül nagyjából eltűnnek.
Tavirózsa
Tavirózsa, „merazkell”. A kezdeti időszakot követően a három tőből tavaly (szűk három évvel a tó beindítását követően) már odáig jutottam, hogy nyár vége felé egyszerre hét virág is nyílt. Látványos, szép, könnyen terjeszkedik és remek búvóhelyet nyújt a halaknak, valamint „felfogja” a Nap sugarait, megelőzve ezzel az algák féktelen szaporodását.
Növények a mocsárzónában
Nem gondoltam volna, hogy a viszonylag szabályozott körülmények között ennyire rövid idő alatt így el tudnak szaporodni ezek a „zöldségek”. Itt van mindjárt egyik kedvencem, a vízilófarok. Jellegzetes formájú, dekoratív növény, és úgy vettem észre, hogy más növényt nem nagyon tűr meg maga mellett. Az alábbi fotón a második évben tapasztalható állapot látható – az ültetőládát ekkorra már kinőtte. A harmadik évre már több négyzetméternyi területet tett magáévá, idén már valószínűleg ritkítanom kell majd. Igénytelen, vízben állva és a víz mellett, szárazabb talajon is vígan elvan nálam.
Következő mocsárzónás növényünk a mocsári nőszirom. Tavasszal virágzó, jellegzetes, sárga színű szirmaival messziről észrevehető növény. Elvirágzását követően szép zöldek maradnak a levelei egészen késő őszig. Az alábbi képen látszik, hogy virágzásakor még nem szorult sajnos vissza a tavaszi algatömeg, később, tavasz végére ezek jó eséllyel eltűnnek.
Gyékény – eleinte kicsit tartottam tőle, hogy gyökérzetével esetleg átlyukasztja a gumifóliát, de aztán nálam sokkal inkább szakértőbb növényes kollégák megnyugtattak, hogy a gyékény esetében nem fenyeget ez a veszély. A buzogányokat úgy egy méternyi szárral együtt ősz végén levágtam, remekül mutatnak azóta is (némi száraz kórókkal elegyítve) szobadíszként.
Mocsári gólyahír – az egyik legkedvesebb, korai tavaszi tavi virág, virágzásakor biztosak lehetünk benne, hogy a továbbiakban már nem fenyeget minket a tó befagyásának réme, mert a télnek bizony vége. Tavasz-hírnöki szerepét leszámítva sokat nem tudok róla elmondani, korán virágzik, majd az év hátralévő részében szerényen tengeti mindennapjait a mocsárzónában.
Végezetül szólnom kell a legsikeresebb mocsárzóna-lakóról is, a vízimentáról. Szerintem az eredetileg beszerzett állománya nem lehetett nagyobb, mit egy öklömnyi csomó, ehhez képest három év alatt több négyzetméternyi területet elfoglalt. Virága is kedves, illata pedig rendkívül jellegzetes. Szintén az egyik kedvenc növényemmé nőtte ki magát, hálás, igénytelen, szapora.
Növények a tó körül
Ahogyan azt már korábban említettem, a tónak helyt adó területről kitermelt földből sziklakertet generáltunk a tó mögé. A sok színes sziklakerti növény feldobja a tó látképét is.
A tó mellé beállítottunk egy padot is – igaz, ez inkább díszletként funkcionál, ugyanis, ha netán ráülök a 100+ kilómmal, vészesen meghajlik… Viszont remekül mutat mellette az a nagy csokornyi levendula, amit a pad és a tó mellett álló mandulafa közé ültettünk.
Itt van még velünk a nefelejcs is, amely jellegzetes kék színével már gyerekkorom óta az egyik kedvencem. Tipikus patakparti növény, az alábbi képen még viszonylag spártai körülmények között, az ültetés évében látható. Később maggal, spontán módon terjed, az ültetés helyétől több méterre is felütötte már a fejét. Kíváncsian várom, idén hol bukkan fel újra.
Kakukktojás, mert sziklakerti növény, de annyira dekoratív a sok apró fehér virágával, hogy kénytelen vagyok felvenni a listámra: molyhos madárhúr. Szintén a tó mögötti sziklakert lakója nálunk (többek között, mert máshol is van a kertben).
No, ez már über-kakukktojás, mert köze nincs a tóhoz, ugyanakkor a tó mögötti sövényt alkotja, ezáltal a vizuális összképhez hozzájárul: a korallberkenye (illetve a babérmeggy, melyről most nem töltöttem fel képeket):
Növények a tó fölött 🙂
Igen, ilyen kategória is van… A tavunk fölé belóg egy jókora meggyfa. Amennyiben tudnék szerezni domolykókat a tavamba, úgy biztos éhesen lesnék a lehulló terméseket, így csak a vörösszárnyú keszegek várják alatta az esetlegesen beeső rovarokat.
Az esetleges permetezéskor nagyon vigyázni kell, hogy a tó felől fújjuk a gyilkos folyadékot elfelé a tótól, és nem fordítva. A vízi élővilág ugyancsak érzékeny az ilyesfajta mérgekre.
Októberben-novemberben persze nem igazán jön kapóra a rengeteg leeső levél, ilyenkor hálókkal próbálom felfogni a lomb nagyját.
Összességében még persze rengeteg növényfajról lehetne írni, de sajnos, nem mindenről lőttem fotót. Talán egy későbbi bejegyzésben pótolni fogom ezt a hiányosságot. Jó tavazást mindenkinek!
A jóval általánosabb előző résztől eltérően ebben a bejegyzésben naplószerűen rögzítem a 2023-as eseményeket a kerti tóban (és annak környékén) Read more
Így december vége felé már némileg aktualitását vesztette a bejegyzés, mégis, a jövőre való tekintettel úgy döntöttem, nem várok a Read more
Egy közepes méretű kerti tó kialakítása, kezdeti lépések és az első év tapasztalatai. (Persze sok fotóval fűszerezve).
Vélemény, hozzászólás?